Kína vasérc- és acélpiaca a reménykedő kilátások és a komor valóság között ingadozik
Kína vasérc- és acélszektora között a várakozás és a valóság közötti feszültség érzékelhető, miszerint a piaci feltételek hamarosan javulhatnak, miközben a jelenlegi adatok többsége meglehetősen gyenge.
A hétfőn közzétett adatok rávilágítottak erre a helyzetre: a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint az ország ingatlanárainak, beruházásainak és értékesítéseinek visszaesése tapasztalható.
A január-februári adatok szerint az ingatlanberuházások és értékesítések éves összehasonlításban 9,8%-kal, illetve 5,1%-kal csökkentek, míg az új építkezések 29,6%-kal zuhantak, követve a 2024-es 23%-os visszaesést.
Az új lakások árai februárban 4,8%-kal estek az előző év azonos időszakához képest, ami tovább erősíti azt a képet, hogy az ingatlanszektor eddig nem reagált Peking gazdaságélénkítő intézkedéseire.
A gyenge adatok nyomást gyakoroltak a vasérc árára, amely a Szingapúri Tőzsdén 1,1%-kal, 102,65 dollárra csökkent tonnánként hétfőn. Ez ugyanakkor még mindig magasabb az idén január 6-án elért 97,31 dolláros mélypontnál, de közel 5%-kal alacsonyabb a február 12.-i 107,81 dolláros csúcshoz képest.
Kína fő belföldi határidős vasércszerződése a Daliani Árutőzsdén szintén gyengült, 781,50 jüanon zárt tonnánként, amely csökkent a március 14-i 787,50 jüanos árról, és 6,6%-kal marad el az idén február 21-én elért 839 jüanos csúcsártól.
A Daliani határidős ár október óta szűk sávban mozog, tonnánként 800 jüanos szinten stabilizálódva, miközben a piac egyértelmű jelekre vár Kína gazdasági állapotával kapcsolatban.
A piac rendre bizakodni kezd Peking növekedésserkentő intézkedéseiben, de a valóság hamar kijózanítja a szereplőket a gyenge gazdasági mutatók formájában.
A gyenge ingatlanpiaci adatok egybeestek a kormány fogyasztásélénkítési erőfeszítéseinek fokozásával: a hétvégén bejelentették, hogy Peking „kiemelten ösztönözni kívánja a fogyasztást”. Az intézkedés egyik konkrét eleme a csereprogram kibővítése, amely során a fogyasztók állami támogatással cserélhetik le háztartási gépeiket és járműveiket.
Ez marginálisan növelheti az acéligényt, mivel számos háztartási gép és jármű acélból készül. Azonban a BHP Group adatai szerint az autóipar és a tartós fogyasztási cikkek csupán Kína acéligényének 17%-át adják, míg az építőipar 24%-ot, az infrastruktúra pedig további 17%-ot. Ez azt jelenti, hogy még ha az ipari termelés erős is, az acélkereslet nem fog fellendülni, hacsak az építőipar nem mutat érdemi javulást.
Acéltermelés
Kína 2025 első két hónapjában 166,3 millió tonna nyersacélt termelt, ami 1,5%-os csökkenést jelent az előző évi azonos időszakhoz képest. A napi termelés 2,82 millió tonna volt, ami meghaladja a 2024-es átlagot (2,75 millió tonna).
Kérdés, az acélkibocsátásnak nem kellett volna e még magasabbnak lennie, tekintettel az export 6.7%-os megugrására 16.7 millió tonnára.
Az acélgyártók láthatóan megemelték export kiszállításaikat, igyekezve bevételre szert tenni még az USA 25%-os acél és alumíniumipari vámjainak bevezetése elött.
Az amerikai importvám 25%-os bevezetése március 8.-tól megnehezítheti a kínai exportőrök helyzetét, de az USA hazai acéltermelésének lassú bővülése miatt az amerikai felhasználók továbbra is importra szorulhatnak, még ha magasabb árat is kell fizetniük.
Egyelőre nagy a bizonytalanság az acél ágazatban, mivel kérdéses, hogy Peking be tud e indítani némi növekedést, valamint hogyan fognak alakulni a Trump féle vámok a következő néhány hónapban.
Forrás: Kallanish



